Az öntött házas megszakítók főbb paraméterei

(1) Névleges feszültség: A megszakító adattábláján szereplő névleges feszültség a megszakító főérintkezőinek névleges feszültségére vonatkozik, amely az a feszültségérték, amely biztosítja a mágneskapcsoló érintkezőinek hosszú távú normál működését.

(2) Névleges áram: A kontaktor adattábláján szereplő névleges áram a megszakító főérintkezőinek névleges áramára vonatkozik, amely az az áramérték, amely biztosítja a mágneskapcsoló érintkezőinek hosszú távú normál működését.

(3) Kioldási áram: A kioldási áram az az aktuális beállítási érték, amely a túláram-kioldóegység működését okozza. Ha az áramkör rövidre-vagy a terhelés erősen túlterhelt, és a terhelési áram nagyobb, mint a kioldási áram, a megszakító fő érintkezői lekapcsolódnak.

(4) Túlterhelésvédelmi áram-időgörbe: A túlterhelés elleni védelem áram-időgörbéje egy fordított időbeli jelleggörbe. Minél nagyobb a túlterhelési áram, annál rövidebb a hőkioldó egység működési ideje.

(5) Az alacsony feszültségű kioldóegység tekercsének névleges feszültsége: Az alacsony feszültségű kioldóegység tekercsének névleges feszültségének meg kell egyeznie a vezeték névleges feszültségével.

(6) A söntkioldó egység tekercsének névleges feszültsége: A söntkioldó egység tekercsének névleges feszültségének meg kell egyeznie a vezérlő tápfeszültségével.

(7) Névleges végső rövidzárási kapacitás-Icu
A megszakítók megszakítóképességének két mutatója van: a névleges végső rövidzár-megszakítóképesség Icu és a névleges üzemi rövidzár-megszakítóképesség az Ics.

A névleges végső rövidzár{0}}megszakítóképesség Icu a megszakító megszakítóképességének korlátozó paramétere. Több rövidzár-hiba megszakítása után a megszakító megszakítóképessége csökken.

A névleges üzemi rövidzár{0}}megszakítási kapacitás Az Ics a megszakító jelzése, ami azt jelenti, hogy több rövidzárlati hiba-megszakítása után is garantálni tudja a normál működést.

Az öntött házas megszakítók esetében az Ics minősítettnek minősül, ha meghaladja az Icu 25%-át. A legtöbb piacon lévő megszakító IC 50 és 75% között van.

(8) Jelenlegi -korlátozó megszakítási kapacitás
Az áram-korlátozó megszakítási kapacitása az áramkör megszakítójának azon képességére utal, hogy rövidzárlat esetén korlátozza a hibaáramot. Rövidzárlat esetén a megszakító érintkezői gyorsan kinyílnak, elektromos ívet generálva. Ez egyenértékű egy gyorsan növekvő ívellenállás bevezetésével az áramkörrel sorba, ezáltal korlátozva a hibaáram növekedését. Ez csökkenti a rövidzárlati áram elektromágneses, elektrodinamikai és termikus hatásait a megszakítóra és az elektromos berendezésekre, meghosszabbítva a megszakító élettartamát. Minél rövidebb a megszakító megszakítási ideje, annál jobb az áramkorlátozó hatás, és minél közelebb van az Ics az Icu-hoz.

⑼ Miniatűr megszakítók kioldási jellemzői

A megszakítók kioldási karakterisztikáját több típusra osztják, mint például A, B, C, D és K, jelentésük pedig a következő: A- típusú kioldási karakterisztika: a kioldóáram (2~3)In, ami alkalmas félvezető elektronikai áramkörök, kis teljesítménytranszformátoros mérőáramkörök, vagy hosszú áramkörű és kiszárlatos rendszerek védelmére; B-típusú kioldási jellemzők: a kioldási áram (3~5)In, amely alkalmas lakossági áramelosztó rendszerekre, háztartási készülékek védelmére és személyi biztonság védelmére; C- típusú kioldási jellemzők: a kioldási áram (5~10)In, amely alkalmas az áramelosztó vezetékek és a világítási áramkörök, valamint a nagy csatlakozóáramú motoráramkörök védelmére; D-típusú kioldási jellemzők: a kioldási áram (10~20)In, amely alkalmas nagy bekapcsolási árammal rendelkező berendezések, például transzformátorok és mágnesszelepek védelmére; K-típusú kioldási karakterisztikája: 1,2-szeres termikus kioldási árammal és 8-14-szeres mágneses kioldási tartománnyal rendelkezik, amely alkalmas a motoráramkör berendezéseinek védelmére, és nagy a bekapcsolási áram ellenállása [3].